A Tisza minden évben virágzik. A csendet szárnyak rebbenése kavarja fel, apró angyalszerű lények ébrednek mély álmunkból, közösülnek, és halnak meg a nap végén. Ilyenkor Magyarkanizsa, és a környező városok lakói kiülnek a partra, és csendben, nem zavarva figyelik a kárászok életét, és táncát. Mert számukra csak egy nap a világ.